CÁPA

Kell ide valami

q bzqnp8w4nb neöw9mu pszn bxiung peo8s4n ptzpvja niuvt9p

Fogyókúra? Vagy agyváltás

 (az alábbi cikkem a Kineziológia Magazin 2013. februári számában jelent meg)

Minden év elején toplisták verhetetlen győztese a fogyókúra! Világszerte marketing fogások ezrei próbálják ilyenkor megérinteni a fogyni vágyók lelkét! Csoda porok, masszírozó övek, futó padok várnak eladásra. A boltok első polcain ott a személyi mérleg, az újságok oldalain hangosan hirdetnek a fitness stúdiók. Természetesen bejön, hiszen itt az újév, mindenki új életet akar. Ki ne szeretne kicsit csinosabb, fiatalabb, fittebb lenni? Mindenki. Bár nem tudni az előző év augusztusában ezt miért nem akartuk?  De most a sok nyomásra és a nadrágról lepattanó gomb figyelmeztetésére akarjuk, nagy erőkkel akarjuk a külső változást!

Bevallom  XL-s méretem van és a múlt időkben a stresszt evéssel vezettem le Így most erősen aktuális nálam is  a Big Plan (nagy terv). Már azonnal kattog az agyam, és fejben legyártom a fogyókúrám exel-táblázatát. A leárazásban talán végre vehetek majd magamnak egy 42-es régen áhított piros farmert. Igen, most valamennyire akarom és fogadkozok sok sorstársammal együtt, hogy majd hétfőtől indul a nagy Kúra!

Az a rohadék "i"..

Anyu meg közben pucolta a krumplit és intett a szemével, hogy kezdjek már végre neki az olvasásnak, mert napeste lesz, mire ma is végzünk.
Én meg csak a  paprikás krumplira tudtam gondolni, végül nekikezdtem. A cím elolvasása nagyon jól ment. Mosolyogtam, gyorsan lesz itt vacsora! Sőt  még az első sor is úgy, ahogy elment, majd jött egy hosszúnak ígérkező szó. Utáltam ezeket a hosszabb szavakat. Többtapsos, azaz több szótagúak volt.A gyomromban éreztem ilyenkor  valami erős szorítást, nem olyat, mint a hányingerkor, de valami görcsös hullámzó érzést és vele egy időben  a fejemben egy gondolatot, hogy na most jobb lenne azonnal elmenekülni.  Menekültem én a fejemben mindig egy szép, békés helyre. Tudtam azonnal, hogy indulni kell, ha ilyen szavakat látok. Én időkapszula nélkül is  jó időutazó és világ analizálóvá értem az olvasás tanítás végtelen folyamatában. Közben   fizikailag  persze ott ültem a konyha asztalnál  és meg kellett küzdenem  azokkal  a rohadék hosszú szavakkal.

Rátekintettem a szóra, láttam milyen végtelen hosszú és egyszerűen nem mertem belekezdeni a hangos olvasásába. Féltem. Féltem tőle, sőt attól is féltem, hogy egyszer kiderül, hogy apu nincs is Amerikában. Aztán mégis elkezdtem és valami hangok ki is jöttek a számon. Az eleje egy részét elolvastam,- gondoltam így jó lesz, majd a végénél improvizáltam. Anyu észre vette, hogy valami nem jó,

- Olvasd Újra!

Origó

( az  alábbi írásomat a júniusi Kineziológia Magazin közölte)

Anya által érkezünk erre a világra. Édesanyánkhoz fűződő viszonyunk életünk origója. Ami lehet: szoros, elhidegült, baráti, gondokkal terhelt, szeretetteljes, közömbös, vádaskodó, de biztos, hogy jelen van a mindennapjainkban. Minden sejtünk hordozza ezt a köteléket.. Érzéseinkben, munkánkban, kapcsolatainkban, vágyainkban ott van, mint kenyérben a kovász. Ha akarjuk, ha nem, alakít minket. Lehet, hogy már édesanyád nincs itt a földön, vagy több ezer km-re vagy tőled mégis meghatároz. Ezért nem mindegy milyen minőségben van jelen az életedben. Ha jól megkapargatjuk a felszínt, akkor találunk a rétegekben valami fájó érzést. Ha nem megfelelő a minőség, akkor saját magunknak kell változtatnunk a dolgokon. Hallom, már sokan mondják is: de én nem tudok rajta változtatni! Nem is Őt kell megváltoztatni. Az érzések bennünk élnek. Azokat kell helyesen látnunk, elfogadnunk, sértettségünk mögé kell néznünk.

   A hetvenes évek elején előre megfontolt szándékkal megfogantam egy általam kiválasztott anya méhében. Folyt. kattints!

Öröm - Pillanatok 1.

Reggel az iskolából tartottam haza felé kocsival. Enyhe, kicsit szomorkás idő volt. Fejemben már kavarogtok a teendők, mikor  megpillantottam egy idős hölgyet mintás egybe részes fürdőruhában az üres tenger parton. A pillanat megbabonázott. Az út kellős közepén  meg kellett állnom.
Senki sem volt a parton. Az ő lénye uralta a teret, ahogyan kicsit tűnődve nézte a hullámokat és erőt gyűjtött, hogy a hűvös hullámok közé merüljön.  Háta láthatóan az élete terhei alatt már kicsit meggörbült, végtagjai hosszúak, belül inasak, de kívül a petyhüdt puhaság vette körbe.
Vajon hányszor gyűjtött már erőt ez a test a feladatok előtt? Hányszor merült a "jeges" problémák vizébe betegségek, kihívások, elmúlások idején?  Hányszor nézett a messzibe, hogy a láthatatlantól erőt, biztatást kapjon. Ki tudja milyen élete volt eddig.. hogyan élt? Van-e  családja? Hogyan érzi magát általában. Nem számít,mert  most itt van és tanúbizonyságot tesz róla, hogy szereti az életet. Erőt merít és erőt kap önmagától és a természettől.
Az egész egy pillanat volt és nem is láthattam, ahogyan a vízbe gázol, de lényének akaratát és életigenlését magamba zártam. Köszönöm.

Csöröge fánk

Éjjel álmomban volt egy idős nagymamám. Nem a gyerekeknek, hanem nekem. Borzasztó kedves, figyelmes, művelt, szeléslátókörű és nem utolsó sorban elegánsan divatosan öltözködő idős néni. Nagyon sokat olvasott. Álmomban telefonon beszéltünk és a hangján keresztül is éreztem a felém áramló szeretetet. Tudtam, hogy telefonálás közben ül a magas támlájú  széles zöld foteljében. A meleg tea, gyönyörű csészében ott pihen a kis asztalán  És természetesen van a csészéje alatt alátét, mert ez tényleg csésze és nem egy bögre, mint az egyszerű embereknél.
A néninek, vagyis a mamámnak volt egy gyönyörű, pihe-puha, álom vékony  bordó ötujjas bőrkesztyűje. A kesztyű indulásra készen állt  mindig a bejárati ajtó melletti polcon. Volt egy kutyája is Fifi, akit egy téli éjjelen fogadott be, mert ott nyüszögött  az utcán az a kis árva, bánatos szemű kutyuli. Fifi is olyan öreg volt, mint a nagymamám, tudtam, hogy a lába mellett alszik, miközben telefonálunk. Azt beszéltük, hogy másnap elmegyek hozzá. Mondta készíteni fog nekem meglepetést, vagyis főzni fog. Mit főzzek angyalom? Mert neked imádok főzni, mondjuk főzzek szilvás gombócot vagy inkább derelyét ennél, de csöröge fánkot is készíthetek. Tudom, hgy szereted ropogtatni!
 És már éreztem, ahogyan roppan a számba a tészta és a porcukor olvad vele együtt és mézédes szeretetével együtt legurul le a torkomon, mikor kattant egyet valami.. felébredtem.
Nekem nincs nagymamám és az a rohadt telefon sose fog megszólalni.Egész nap hiány érzetem volt, aztán estére megnyugodtam.Elővettem Horváth Ilona remek könyvét és  megnéztem a csöröge fánk receptjét. Tudom nemsokára  meg kell tanulnom, mert el kell készítenem a gyerekeimnek.